Taxcontor Hírlevél 2022/05

Jelen tájékoztatóban a 2022. 07.19-én elfogadott KATA- törvénymódosítás részleteit ismertetjük. A módosítások 2022. 08.01-jével, illetve 09. 01-jével lépnek hatályba.

1. Kisadózó vállalkozó, mint adónem legfontosabb szabályai, feltételei

Kisadózó adóalanyisággal 2022/09/01-jétől csak főállású egyéni vállalkozó rendelkezhet, és kizárólag magánszemélytől szerezhet bevételt.  A bevételi keretösszeg éves szinten 12 millió Forintról 18 millió Forintra nő.

A kisadózó vállalkozások nagy részének kisadózói adóalanyisága 08/31-ével automatikusan meg fog szűnni. 2022/09/01-jével megszűnik a kisadózói adóalanyisága az alábbi személyeknek (illetve ezt követően nem választhatja a kisadózói vállalkozó adónemet):

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló személy;
• a külföldön biztosított személy;
• a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, illetve az öregségi nyugdíjban részesülő;
• a nem kiegészítő tevékenységet folytat társas vállalkozó;
• köznevelési, szakképzési, felnőttoktatási intézményben -ide értve EGT államokban – tanulmányokat folytató személy (azzal, hogy 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó).

Emellett kiesik az adóalanyi körből a betéti társaság, egyéni cég és az ügyvédi iroda is.

Az adóalanyiság megszűnik továbbá, ha a kisadózó vállalkozó belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt. Ez esetben az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal szűnik meg. Az előbbiek alól egyetlen kivételi csoportot a taxisok képeznek.

2. Bevételi keretösszeg

A bevételi keretösszeg 18 millió Forintra nő, azaz a 40%-os mértékű különadót ezen bevételi összeg felett kell megfizetni az adóév valamennyi hónapjában tételes adófizetésére kötelezett adóalanynak. Aki nem a teljes adóévben volt tételes adófizetésre kötelezett (év közben kezdte a tevékenységét, év közben választotta a kata-t), annak arányosan, az érintett hónapok és 1,5millió Ft szorzatát meghaladó rész után kell a különadót megfizetnie. A külön adót az adóévet követő 02/25-ig kell megfizetni.

További rendelkezés, hogy a megemelt bevételi határral (1,5millió Forint/hó) számolhatnak azok a KATÁ-sok is, akik a továbbiakban nem jogosultak erre az adónemre, azaz: egy 08/31-ig működő -és ezt követően kata-alanyiságát elvesztő- vállalkozásnak 12 millió Forint (8hó*1,5millió Ft/hó) bevételi határig nem kell 40% különadót fizetnie.

3. Nyilatkozattételi kötelezettség

Valamennyi jelenleg kisadózó adóalanynak adóalanyiságáról nyilatkoznia kell:

• Aki az új szabályok értelmében nem lesz jogosult a KATÁ-ra, annak az adóalanyisága 09/01-jével megszűnik. Ez esetben az adóalany az általános szabályok szerinti adózás mellett átalányadózást választhat. Ezt 2022/10/31-ig kell eldöntenie és az adónem választásáról való bejelentést megtennie.
• Aki a fentiek alapján jogosult a KATA adónemre és azt választani kívánja, annak 08/01 és 09/25 között erről nyilatkoznia kell. Ez esetben az adóalanyiság 09/01-jével jön létre.

4. Egyéb szabályok

A tételes adó mértéke havonta 50.000,-Ft. Mellékállásban már nem lehet a katát választani, így megszűnik a 25 ezer forintos tételes adó, illetve a 75 ezer forintos tételes adó is. Nyilatkozattételi kötelezettség továbbra is megmarad az adóévben szerzett bevételről az adóévet követő 02/25-ig.

Továbbra sem választhatja, aki az ÖVTJ szerinti 68.20 Ingatlan bérbeadási tevékenységből a választás évében bevételt szerzett.

A változások hatására megszűnik az egy kifizetőtől származó, 3 millió Forintos bevételi határ figyelése, tekintettel arra, hogy kifizetőtől immár nem érkezett bevétele a kisadózó vállalkozónak.

A kisadózót megillető ellátások számításának alapja havonta 108e Forint.

5. Alternatíva egyéni vállalkozók részére

Az átalányadózó vállalkozónak a tevékenysége alapján alkalmazható „vélelmezett” költséghányad szerint számolt jövedelme alapján kell megfizetnie az adókat és járulékokat. 24 millió forint éves bevételig választható az átalányadózás (kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén 120 millió forintig).

Három költséghányad van: 40%, 80% és 90%, ez azt is jelenti, hogy nem szükséges számlával igazolni a költségeket. A vállalkozó tevékenysége dönti el, hogy mely költséghányadot kell alkalmazni:

• általánosan 40% költséghányad, tehát az adóalapja a bevétel 60%-a (ide tartozik minden olyan tevékenység, amely a következő két pontban nincsen nevesítve)
• egyes tevékenységek esetén 80% költséghányad (pl. számítógép-, gépjárműjavítás, épületgépészeti berendezések javítása, szépségápolás, közúti árufuvarozás, építőipari szolgáltatások, vendéglátó tevékenység, fényképészet, mezőgazdasági-, feldolgozóipari szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás)
• kiskereskedelmi tevékenység esetén 90%-os költséghányad

Adómentes keretösszeg 1,2m forint jövedelem. Ez azt jelenti, hogy 40% költséghányad esetén 2 millió forint bevételig nem kell szja-t fizetni.

Legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum (járulékfizetési alsó határ) szerinti járulékokat azonban az adómentes bevételi tartományban is meg kell fizetni (TB: 18,5%, Szochó: 13% 1,125-szeres eltérítéssel).

Az adómentes bevétel felett – a költséghányad érvényesítése – után 15% szja, 18,5% TBjárulék és 13% szochó fizetési kötelezettség áll fenn. Ez azt jelenti, hogy magasabb bevétel esetében nem biztos, hogy ez a legkedvezőbb alternatíva, hiszen az szja-t és a járulékokat a teljes jövedelem után meg kell fizetni.

Lehetőség van bármely szja adóalap kedvezmény érvényesítésére, így a családi adó-, és járulékkedvezmény érvényesítésére.

Fontos kiemelni, hogy nem főfoglalkozású, másodállású egyéni vállalkozó esetén nem kell a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a járulékokat (nincsen járulékalap-minimum), hanem a járulékot a tényleges szja-köteles jövedelem után kell megfizetnie.

Nyugdíjas egyéni vállalkozó kizárólag 15% szja-t fizet (emellett érvényesíthet szja-kedvezményt), azonban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg: az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség.

6. Alternatíva társaságok részére

A katás vállalkozások kénytelenek lesznek áttérni a számviteli törvény hatálya alá, amelyhez nyitó mérleget kell készíteniük. Az adónem kapcsán kivát (kisvállalati adót) vagy a társasági adót választhatják.

A TAO alá visszatérő társaságoknak lehetőség lesz:

• a kata előtt beszerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés érvényesítésére,
• a kata előtt keletkezett veszteség figyelembe vehető a társasági adó során úgy, hogy a veszteség 20-20%-át kell elszámoltnak tekinteni minden olyan 12 hónapban, amelyben kata szerint adózott a vállalkozás.

A változás hatással lesz az iparűzési adó fizetési kötelezettségre, hiszen számos kisadózó választotta a tételes adóalap megállapítást, amely helyett most már kénytelenek lesznek az általános szabályok szerinti adóalap megállapítást választani.

HÍRLEVÉL LETÖLTÉSE