Taxcontor Hírlevél 2020/09

Társasági adókedvezmény energiahatékonysági beruházások és felújítások esetén, Pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos előírások megszegésének szankciói

I. rész: Társasági adókedvezmény energiahatékonysági   beruházások és felújítások esetén

1. Energiahatékonysági fejlesztések, elszámolható költségek

Társasági adókedvezmény vehető igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás vagy felújítás üzembehelyezése és üzemeltetése esetén.

Kisvállalati adóalany (KIVA) esetén ezen kedvezmény azonban nem áll rendelkezésre.

Energiahatékonysági célnak tekintjük a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarítást; az energia formája nincsen meghatározva (leggyakoribb az áram, földgáz, gázolaj). Ide tartozhatnak például az alábbi fejlesztések:

• épületkorszerűsítés (szigetelés, nyílászárók cseréje),
• fűtéskorszerűsítés (kazáncsere),
• világításkorszerűsítés (hagyományos izzók cseréje LED izzókra);
• a gyártástechnológia fejlesztése (pl. jobb hatásfokú vagy energiagazdaságos gépek beszerzése);
• megújuló energiaforrások használata (pl. fűtési, hűtési célra)
• energiát előállító berendezések beszerzése (pl. napkollektor);
• a járműpark fejlesztése, cseréje (alacsonyabb fogyasztású vagy hibrid, illetve elektromos modellre).

Szükséges még kiemelni, hogy nem feltétel az, hogy a fejlesztés közvetlenül kapcsolódjon a cég tevékenységi köréhez, azonban feltétel, a fejlesztést 5 éven keresztül működtetni, illetve az energetikai megtakarítást ezen időszak alatt biztosítani.

Az elszámolható költségeket az alábbi két csoportba lehet sorolni:

• olyan beruházás, felújítás, amely kizárólag energiahatékonysági célt szolgált (vagy ezen fejlesztés az összköltségen belül elkülöníthető). Ez a ritkább eset, ide tartozik pl. egy épület szigetelése, világítás korszerűsítése.
• amennyiben az előző alapján nem különíthető el a költség, de a beruházás közvetlenül szolgál energetikai célokat is, akkor egy kevésbé energiahatékony „fiktív” fejlesztést kell alapul venni, és ehhez viszonyítva az energiahatékonysági célokat szolgáló fejlesztés részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékében megjelenő többletköltségek (különbözeti módszer) tartoznak ide.

2. Adókedvezmény mértéke

Az igénybe vehető adókedvezmény maximális mértéke beruházásonként, felújításonként az elszámolható költségek meghatározott – a beruházás, felújítás megvalósításának helyszínétől függő – hányada (támogatási intenzitás):

• Közép-Magyarország régió nem támogatható településein 30%, támogatható településein 35%;
• Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45%.

A fenti támogatás intenzitás kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

A számított adó értékének legfeljebb 70%-a vonható le egy adott évben ezen jogcímen. Az adókedvezmény legkorábban az üzembe helyezés évében vagy az azt követő adóévben, illetve további 5 évig érvényesíthető.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezen adókedvezmény és a fejlesztési kedvezmény ugyanazon beruházásra együttesen nem vehető igénybe.

3. Igénybevétel feltételei

A végsőenergiafogyasztás csökkenését meglévő tárgyi eszközök cseréje felújítása esetén az alapállapothoz kell viszonyítani, ennek hiányában (pl. új zöldmezős beruházás, vagy új elektromos autó beszerzése az esetben, ha eddig nem volt gépjármű) jogszabályban meghatározott minimum energiahatékonysági követelményhez, vagy ennek hiányában a forgalomban lévő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközzel elérhető energiamegtakarításhoz.

További feltételek:

• üzembe helyezés, és működtetés az üzembehelyezést követő 5 évig,
• energetikai igazolás beszerzése energetikai auditortól vagy energetikai auditáló szervezettől,
• a céggel szemben az adóhatóság nyilvántartott adótartozás miatt nem indított végrehajtási eljárást, vagy azt sikeresen foganosította,
• a céget az adóhatóság mulasztási bírsággal nem sújtotta be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt.

Kizárt, nem támogatható esetkörbe tartoznak azon fejlesztések, amelyek azért szükségesek, hogy már elfogadott uniós szabványoknak feleljenek meg, továbbá az adózó nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

II. rész: Pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos előírások megszegésének szankciói

Amennyiben az adóhatóság a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy az eset körülményeit mérlegelve dönt mulasztási bírság kiszabásáról vagy mellőzőséről. Az érdeksérelem súlyához igazodva a mulasztási bírság természetes személy esetén 500eFt-ot, míg vállalkozás esetén az 1millió Ft-ot is elérheti. A mulasztási bírság mellett már első alkalommal lehet számolni azzal, hogy az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet.  Ismételt, másodszori mulasztás esetén a NAV az üzletbezárást kötelezően elrendeli, enyhébb intézkedésre nincsen lehetőség.

HÍRLEVÉL LETÖLTÉSE