TAXCONTOR HÍRLEVÉL 2020/05.

2021-től várható adóváltozások, valamint a Közösségen belüli ügyletek adómentességéhez szükséges dokumentumok

Az Országgyűlés elé került azon törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén 2021. évtől további adóváltozások várhatók. Jelen hírlevélben ezen tervezett módosításokat mutatjuk be, továbbá újra körbejárjuk a Közösségen belüli ügyletek adómentességére vonatkozó feltételeket, kiemelve ezek közül azon okmányokat, amelyekkel az eladónak rendelkeznie kell.

I. RÉSZ: 2021-TŐL VÁRHATÓ ADÓVÁLTOZÁSOK

1. EKÁER- bejelentési kötelezettség szűkülése

2021. évtől várhatóan az EKÁER-ben kizárólag a kockázatos termék szállítása esetén kell bejelentést tenni. A kockázatos termékek köre azonban várhatóan bővülni fog. Az EKÁER-bejelentésekkel kapcsolatos mulasztási bírságok is várhatóan egyértelműsítésre és pontosításra kerülnek: a termékegység, a bruttó tömeg, a termékérték nem megfelelő megadása mind különálló, tételesen meghatározott (általánosságban a be nem jelentett termékérték 40%-áig terjedő) mulasztási bírságot fognak várhatóan maguk után vonni.

2. Feltöltési kötelezettség – HIPA

A társasági-adó feltöltési kötelezettség megszűnése mellett idén már helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség sem terheli várhatóan a vállalkozókat.

3. Online pénztárgép – elektronikus fizetési lehetőség biztosítása

Az online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásoknak kötelező lesz várhatóan elektronikus fizetési lehetőséget (jellemzően bankkártyás fizetési terminált) biztosítani a vevőik számára.

II. RÉSZ: A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÜGYLETEK ADÓMENTESSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

4. Közösségen belüli ügyletek adómentességének feltételei

A Közösségen belüli értékesítés adómentességének feltételei az EU-n belül egységesség váltak.

Más tagállamba történő termékértékesítés akkor lehet adómentes, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a terméket igazoltan más tagállamba kifuvarozzák,
• a vevő egy másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany,
• a vevő rendelkezzen érvényes adószámmal, amelyet közölnie kell az eladóval,
• az eladónak az ügyletet a Közösségen belüli nyilatkozatában le kell jelentenie (A60-as nyomtatványon).

Ennek alapján nem alkalmazható adómentesség, ha nincsen az eladó birtokában a vevő adószáma, vagy ha hibás vagy hiányos az összesítő nyilatkozata, továbbá, ha nem tudja a kifuvarozást megfelelő dokumentumokkal igazolni.

5. Más tagállamba való kiszállítás igazolása

Ehhez kapcsolódik, hogy 2020-tól a más tagállamba való kiszállítás igazolására alkalmas okmányok köre is egységesedett, európai uniós jogszabály (EU Végrehajtási Rendelet) tartalmazza, hogy mely okmányok esetén áll be a kiszállítási vélelem. Ez azt jelenti, hogy ezen okmányok birtokában az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek ellenkezőjét, tehát ezen okmányok is csak akkor megfelelőek, ha az adhatóság nem tudja az abban foglaltakat megdönteni, továbbá, ha azok egymásnak nem mondanak ellen.

Természetesen további egyéb bizonylatok is alkalmasak a kiszállítás igazolására, azokhoz azonban nem kapcsolódik automatikus kiszállítási vélelem.

Mely okmányok fogadhatók el a kiszállítás igazolására?

A kiszállítási okmányokat két nagyobb csoportja oszthatjuk, a két csoportnak ugyan nincsen, jogszabályban meghatározott elnevezése, gyakran nevezik őket alapigazolásoknak és kiegészítő igazolásoknak.

Alapigazolások közé tartoznak:

• aláírt CMR-dokumentum vagy CMR fuvarlevél,
• a hajóraklevél,
• légi teherszállítási számla,
• az áru fuvarozója által kiállított számla.

Kiegészítő igazolások közé tartoznak:

• a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény; vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok,
• közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését,
• a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

Fontos, hogy az igazolások kibocsátója az eladótól és vevőtől is független két különböző fél legyen. Fontos kiemelni még, hogy attól függően, hogy az eladó vagy az értékesítő szervezi a fuvart, úgy az értékesítőnek más-más igazolásokat kell összegyűjteni.

Amennyiben az eladó szervezi a fuvart, két lehetőség van:

• kettő alapigazolást gyűjt össze (amelyeket az eladótól és a vevőtől is független két különböző fél állított ki)

VAGY

• egy alapigazolás és egy kiegészítő igazolás (amelyeket az eladótól és a vevőtől is független két különböző fél állított ki)

Amennyiben a vevő szervezi a fuvart, akkor a fenti két lehetőség választásán kívül be kell szerezni a vevő nyilatkozatát arról, hogy

• terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és
• amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama,
• amely tartalmazza az összes kötelező tartalmi kelléket (kiállítás napja, beszerző neve és címe, termék mennyisége és jellege, a termékek megérkezésének ideje és helye, a vevő nevében a terméket átvevő személy azonosítása).

Ezt a nyilatkozatot a vevőnek az értékesítést követő hónap 10. napjáig kell az eladó rendelkezésére bocsátani.

A kiszállítás vevő általi igazolására vonatkozó mintát a mellékletben megtalálja!

MELLÉKLET

HÍRLEVÉL LETÖLTÉSE