TÁJÉKOZTATÓ A KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOKRÓL 03.

Keresőképtelenség, táppénz 03/18

KERESŐKÉPTELENSÉGRE ÉS A TÁPPÉNZRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A COVID-19 JÁRVÁNY ESETÉN

1. KERESŐKÉPTELENSÉG

Aki hatósági járványügyi megfigyelés alá kerül, akár otthonában, akár egészségügyi intézményben, jogosulttá válik táppénzre.

Táppénz jár továbbá azon dolgozónak is, aki hatósági járványügyi zárlat miatt munkahelyén nem tud megjelenni és más munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A munkáltatónak ezutóbbival kapcsolatban azt kell megvizsgálnia, hogy tudja-e a munkavállalót átmenetileg más, olyan munkahelyen foglalkoztatni, amely a munkavállaló számára így is elérhető.

Erre nyilvánvalóan egy otthoni tartózkodásra kötelezés esetén egyedül az otthonról történő munkavégzés jelenthet megoldást. Amennyiben tehát a munkáltató tudja foglalkoztatni a munkavállalót otthoni munkavégzés keretében, akkor a keresőképtelenség feltételei nem állnak fent.

Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni azt, hogy aki csupán „önkéntes” karantén alatt áll (mert például fertőzött országban tartózkodott), de egyébként a munkavégzéstől hatóságilag nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, így részére táppénz sem jár.

2. KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA VÉTEL ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

A koronavírussal kapcsolatban a keresőképtelen állományba vételre az alábbi szabályok vonatkoznak: a hatósági elkülönítést vagy járványügyi zárlatot a tisztifőorvos rendeli el, aki ezen intézkedésekről értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosított személyt nyilvántartásba veszi, és a keresőképtelenséget igazolja (ez esetben a keresőképtelenséget a „7”-es kóddal igazolja). Fontos tudni, hogy ugyanúgy a háziorvos jogosult a keresőképtelen állományba vételre, mint bármely más esetben.

3. Táppénz mértéke

A táppénz mértékének megállapítására ugyanazon általános szabályok vonatkoznak, így a táppénz

• 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
• 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
• 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2020-ban, a 161.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 10.733,- Ft-ot.

Fontos kiemelni, hogy az ilyen okból megállapított keresőképtelenségre („7-es kód”) betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától az táppénznek számít, táppénz kerül folyósításra. Egyúttal ilyen esetben a munkáltatót nem terheli táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség. Mindezek feltétele azonban, hogy a hatósági karantén vagy zárlat hatóságilag, a tisztifőorvos által elrendelésre kerüljön.

A járványügyi zárlat nem csupán konkrét személyekre, hanem meghatározott településrészekre, vagy településekre is kiterjedhet: a fenti szabályok mindkét esetre ugyanúgy érvényesek.

4. Szülő helyzete az óvodai-, iskolai bezárások tükrében

A jelenleg irányadó szabályok alapján az óvodai-, iskolai bezárások okán nem mehet táppénzre a szülő. Ebben az esetben a távmunka lehetőség szerinti biztosítása, a szabadság, a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét, illetve megegyezés szerint fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás.

TÁJÉKOZTATÓ LETÖLTÉSE